2012. szeptember 17., hétfő

"Elveszve"....

Kora délután Művészellátó volt betervezve, mert Viki kedden kezdi a rajzsulit és be kellett szerezni az eszközöket, amiket felírtak nekünk. GPS-em beteg lévén elővettem a két hete beszerzett térképemet és azzal  navigáltam magam végig az odavezető úton... sőt rájöttem, hogy nem is kell nekem GPS, a térkép is ugyanolyan jó és még vissza sem pofázik, ha másfelé akarok menni, mint ő kitalálja.

Sikeresen odaértünk a raktáráruházukba, bementünk és elképedtem, hogy ekkora kincsesbányát még nem láttam... viszont volt vele egy gond is... azokat amiket nekem meg kellett vásárolnom, azt fogalmam sem volt, hogy hol keressem, volt amiről azt sem tudtam, hogy hogyan is néz ki... Így körbejártuk az egész üzletet és két eszközt sikerült megtalálnunk segítség nélkül: az A2-es rajztáblát és az ecseteket (lehet, hogy ezt nem lehetett összekeverni). A többihez ha ciki, ha nem segítséget kértem, hiszen elvileg siettünk. Segítséggel kb. 2 perc alatt megvolt a többi bigyó.

Utána rohanás haza, mert Karamell cicánkat ma kellett visszavinni az állatorvoshoz, mert két hete már kezelte a fülét. Az doki 4 és 6 között rendelt. Sikeresen haza is értünk fél 5-re, amikor hívtuk is a két macsekot, de egyik sem jelentkezett... állandóan csak a csavargás... Úgy döntöttünk, hogy még 5-kor megpróbáljuk, hátha előjönnek. Nagy nehezen előkerültek, és indulhattunk a dokihoz. Mindkettőt vittük, mert oltást is kaptak. A doki megnézte Karamell fülét, de még kezelni kell. Ettől függetlenül megkapta az oltását Toffifee-val együtt. De el volt képedve a doki, mert beléptünk a rendelőbe és a két macsek folyamatosan dorombolt, még akkor is, amikor megkapták az oltásukat. Amíg pedig a dokival beszélgettük, ott feküdtek a kezelőasztalon és folyamatos dorombolással pihentek. Le akartam őket fényképezni, de a telefonom itthon maradt, úgyhogy majd legközelebb (két hét múlva ismét oltás).

Főzés... vagy elszaladt velem a ló?

Vasárnap reggel már tudtam, hogy főznöm kell, hisz nem volt otthon semmi ehető... Kitaláltam, hogy ratatouille-t biztosan készítek, mert már hónapok óta tervezem és most jött el az ideje. Ennek érdekében körbejártam 2 boltot és a piacot is, mire kaptam minden hozzávalót. Ezen kívül még vettem gombát is és darált húst, mert gondoltam jó ötlet a töltött gomba is. Aztán hazajöttem és kitaláltam, hogy valami hús is kell, mert a Viki meg sem fogja kóstolni egyiket sem. Így kivettem a mélyhűtőből egy adag csirkemell filét, és a kacsamájat is, mert ha már főzök, akkor úgy, hogy vacsira legyen anyuméknak is (akik mint később kiderült haza sem jöttek).

Szóval addig főzőcskéztem, hogy 1-2 féle helyett 5 féle kaja lett...

Először is megcsináltam pörköltesen a darált húst, hogy ebből legyen a gomba tölteléke. Viszont nem fért a tepsibe az összes gomba, így a maradékot összeszeleteltem és beletettem a már tűzön lévő ratatouille-be. A gombát így felhasználtam, viszont a darált húsos pörköltből is megmaradt egy csomó, így tettem hozzá ketchup-öt és lett belőle bolognai (amit mi milánóinak hívunk). Közben kiolvadt a máj is, amit simán csak befűszereztem és betettem a sütőbe. Aztán a csirkemellet felszeleteltem, majd sóval és kakukkfűvel ízesítettem és a kacsát követhette a sülésben. Mikor megpuhult a husi, tejszínnel borítottam be. Köretként tészta és rizs készült.

Így a tegnapi főzésem eredménye:

  • ratatouille
  • sült kacsamáj
  • tejszínes csirkemell
  • töltött gomba
  • milánói
Miután így átfőzőcskéztem az egész délutánt, megérkezett a Viki és az általam megígért sütést kérdezte. Gyorsan bekevertük (nagy részét ő keverte) a muffint és indíthattuk a sütést ismét.

Szegény sütő tegnap egész nap dolgozhatott :D

2012. szeptember 16., vasárnap

Lovaglás

Tegnap - szokványos szombathoz illően - lovaglás délelőttje volt. Lányom, Viki is előző nap még azt mondta, hogy szeretne lovagolni... bár reggelre az ágy annyira húzta, hogy inkább benne maradt, így egyedül indultam kedvenc lovardámba.

Sába pacim kicsit dilisen indult. A kantárt nem bírta kivárni míg felteszem rá... így a karámban fejeztem be. Az első negyedórában elengedtem és csak picit hajtottam, hogy lenyugodjon. Negyed óra elteltével rátettem a futószárat és még egy kis vágta, majd még több ügetés következett, hogy nyugodt legyen, mire a hátára ülök. Ez egész jól sikerült, úgyhogy a fél órás lovaglás, amit terveztem nagyon jól sikerült. Simán beállt vonatozni egy másik ló mögé, ami egy évvel ezelőtt szinte elképzelhetetlen volt.
A munka után megkapta a szokásos jutalom répát, majd a legelést is.

Végül Szellő pacimat is kivittem kicsit legelni, hogy kimozduljon a karámból.

A délután pihenéssel telt, a főzés a mai nap feladata... igaz, hogy még nem döntöttem el konkrétan mi lesz, de jól bevásároltam.